Már 2144 szócikk közül válogathatsz.

A Pókerpédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes tudástár. Legyél Te is a Pókerpédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


NAV

NAV szóvivője nyilatkozta a pókerjátékkal kapcsolatban (az szf.hu kérdéseire):
 
1.   Szerencsejátéknak minősülnek-e a póker játékok, ha igen, milyen formában engedélyezhetők?
 
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében „Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.”
A jelenlegi jogalkotói felfogás szerint a póker játék általános elveire épülő kártyajátékok során a nyerés vagy vesztés túlnyomórészt a véletlentől függ, mert semmilyen játékstratégia esetében sem lehet a kártya leosztásból adódó véletlenszerűséget oly mértékben lecsökkenteni, hogy a játék csak kisebb mértékben függjön a véletlentől.
 
Mindezek alapján a minősítésnek az alábbi kimenetelei lehetségesek:
 
a.) Amennyiben a játékosok nem tesznek tétet és/vagy nem vál(hat)nak nyereményre jogosulttá, nem valósul meg valamennyi törvényi feltétel, tehát a játék nem minősül szerencsejátéknak, sem egyéb az Szjtv. hatálya alá tartozó tevékenységnek. Mint ilyen az állami adóhatóság felé sem engedélyeztetési, sem bejelentési kötelezettség alá nem esik.
 
 b.) Amennyiben a játékosok tétet tesznek, megtett tétjeik fejében nyereményre vál(hat)nak jogosulttá, valamennyi törvényi feltétel megvalósul, tehát a játék szerencsejátéknak minősül. (Tétnek minősül minden olyan vagyoni értékű jog, amit a játékban való részvételének feltételeként határoznak meg, így például nevezési díj, támogatói egyesületi tagdíj, belépődíj, kötelező fogyasztás stb.)
 
Az Szjtv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében szerencsejáték szervező tevékenység folytatásához – a törvényben meghatározott kivétellel – az állami adóhatóság engedélye szükséges.
 
Az Szjtv-ben szabályozott tevékenységek közül a kártyaterem üzemeltetése is liberalizált tevékenységnek minősül. Ez azt jelenti, hogy a szervezői-alanyi körre nem vonatkoznak  az Szjtv. 3. § (1) bekezdése szerinti korlátozások, a pókerjátékok szervezésére irányuló tevékenységet bármely, a jogszabályi feltételeknek megfelelő gazdasági társaság folytathatja. (A kártyatermek üzemeltetésének feltételeit bővebben lásd a [A kártyatermek üzemeltetésének alapfeltételeiről, az engedélyezési eljárás lebonyolításáról szóló tájékoztató]? hivatkozásban.)
 
2.  Milyen megjelenési formái és jogkövetkezményei lehetnek az engedély nélkül szervezett pókerjátékoknak, van-e jogkövetkezménye az ilyen típusú játékban való részvételnek?
 
A korábbi években a pókerjáték robbanásszerű népszerűséget kihasználva számos helyszínen szervezték a játékot illegálisan, amelynek a visszaszorítása érdekében az állami adóhatóság is komoly erőfeszítéseket tett eredményesen. Az engedély nélküli szervezői tevékenység nagyságrendje és tudatossága terén jelentős eltérések mutatkoznak. Vannak olyanok, elsősorban a kis vidéki vendéglátóhelyek tulajdonosai, akik egyáltalán nincsenek tisztában a jogszabályi háttérrel és kisebb baráti társaságok részére biztosítanak játéklehetőséget. Előfordulnak olyan szervezői körök, akik az irányadó jogszabályi rendelkezések tudatos kijátszásával kívánják folytatni a tiltott szerencsejáték szervezői tevékenységet alkalmanként több nevezett részvételével.
 
Volt arra is kísérlet, hogy legális egyesületi tevékenység látszatát keltették a szervezők azt állítva, hogy a versenyen való részvétel ingyenes, a résztvevők által befizetett díjak pedig nem nevezési díjak, hanem az egyesület fenntartását és a kulturált szórakozás feltételeinek megteremtését szolgáló tagdíjak. A szervezői tevékenység vizsgálata során feltárt tények ezen állítással ellentétes megállapítás megtételére alkalmasak, ezen egyesületekkel szemben az adóhatóság eljárt.
 
Másik megjelenési forma volt a korábbi években a szakmai lapok és internetes szakmai póker oldalak által is népszerűsített klubrendszerű versenyszervezés, amely esetben már a kiadvány tartalma alapján alaposan feltehető, hogy a tevékenység büntetőjogi tényállást is megvalósít.
 
A játékokhoz kapcsolódó versenynaptár adatai alapján megállapítható a versenyekre fizetendő nevezési díjak mértéke, ha figyelembe vesszük póker játékosok körében teljesen egyértelmű (az interneten és egyéb kiadványokban azonos módon megjelenő) angol elnevezések és rövidítések tényleges jelentését. Ezek a következők:
 
3+1, 4+1, 10+2, 200+15: az első szám a verseny nevezési díja (ezer forintban értendő), mely összeg a nyereményalapot gazdagítja, a második szám a szervező bevétele, amely nem kerül a nyereményalapba. A szerencsejáték szervezés szempontjából a teljes összeg tétnek minősül.
Second chance: vagy egy Add-on vagy egy Rebuy vásárlási lehetőség.
Rebuy: (reb) a versenyeknél lehetőség van az induló zseton állomány felett további plusz zsetonok vásárlására. A nevezési díj összegéért még annyi zsetont lehet vásárolni, mint amennyi az induló zseton mennyisége volt. Az így befolyó pénz a nyereményalapot növeli.
Add-on: (add) egyes versenyeken lehetőség van plusz zsetonokat vásárolni. Többnyire az első szünetben a nevezési díj összegéért lehet az induló zsetonhoz képest kétszeres mennyiségű zsetonhoz jutni. Az így befizetett pénz a nyereményalapot növeli.
Freeze out: olyan játék vagy verseny, ahol mindenki azonos mennyiségű zsetonnal kezd és mindaddig játszik, amíg egy valaki elnyeri az összes zsetont (nincs rebuy és add-on).
GAR: garantált nyeremény
Beülő: a nyertes helyett befizetik egy másik pénzdíjas versenyre a nevezési díjat.
 
A tét a verseny nevezési díja (3+1, vagy 10+2 stb.), a nyeremény pedig a résztvevők számától függ, mivel a játékosok nevezési díj első részeinek összege adja a nyereményt. Ettől eltér a garantált nyeremény, melynél azt biztosítja a szervező, hogy amennyiben a résztvevők száma alapján a nevezési díjakból a garantált nyeremény nem biztosítható, a szervező akkor is a garantált nyereményt fizeti ki. (Amennyiben a résztvevő játékosok száma miatt a nyereményalap összege magasabb a garantált nyereménynél, úgy természetesen az kerül nyereményként kifizetésre.)
 
Az Szjtv. 37. § 14. pontja szerint tiltott szerencsejáték az engedélyköteles szerencsejáték, amelyet az állami adóhatóság engedélye nélkül szerveznek.
 
A tiltott szerencsejáték szervezését mind a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 191. § (1) bekezdése, mind pedig a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 267. §-a büntetni rendeli. A Btk. 267. §-a értelmében aki tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, vagy ehhez helyiséget bocsát rendelkezésre, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A tiltott szerencsejáték szervezője, vagy aki erre a célra helyiséget bocsát rendelkezésre, a bűncselekményt akkor is elköveti, ha ő maga nem vesz részt személyesen a játékban. Annak sincs jelentősége, hogy a helyiség biztosítása ellenszolgáltatás fejében (bérleti díj, jutalék), vagy ingyenesen történik.
 
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 10. §-a értelmében pedig tilos az olyan áru reklámja, amelynek előállítása vagy forgalmazása jogszabályba ütközik, továbbá a törvény 21. § (3) bekezdése értelmében tilos közzétenni olyan reklámot, amely az állami adóhatóság engedélye nélkül szervezett szerencsejátékot népszerűsíti. E rendelkezések megsértése a fogyasztóvédelmi hatóság eljárását vonhatja maga után.
 
Az engedéllyel üzemelő kártyatermeknek kötelező a terem bejáratánál jól látható módon kifüggeszteni a működési engedélyüket, amennyiben ilyen engedély a pókerteremben nincs kitéve, akkor a terem illegális szerencsejátékot szervez, az ebben részt vevő játékosok ellen szabálysértési eljárás indítható. Az Sztv. 191. § (2) bekezdése értelmében, aki közterületen vagy nyilvános helyen tartott tiltott szerencsejátékban részt vesz, szabálysértést követ el.
 
A [Magyarországon engedéllyel üzemelő kártyatermek]? listája itt érhető el.
 
3.   Legálisak-e az interneten lévő honlapokon található pókerjátékok és versenyek? Van e hátrányos jogkövetkezménye a játékban való részvételnek, illetve érvényesíthetők-e az elért nyeremények?
 
Az Szjtv. 2. §-ának (7) bekezdése értelmében nem folytatható belföldön vagy külföldön szervezett szerencsejátékban való részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, ha a szerencsejáték szervezésére az állami adóhatóság nem adott engedélyt.
Magyarország területére on-line pókerjátékra szerencsejáték szervezői engedély nem került kiadásra, az ilyen játékokban történő részvétel kizárólag a játékosok döntésétől függően és kockázatukra történhet. A játékban esetlegesen elért nyeremény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 204. § (1) bekezdésének a) pontja alapján bírósági úton nem érvényesíthető Magyarország területén, illetve adófizetési kötelezettség alá esik.
 
Forrás: www.szf.hu


A szócikkhez társított címkék:
szabály , törvény